Az Aranyos völgye
Címkék: Szkerisórai jégbarlang, Rozsda szakadék, Nagy Bihar csúcs
Az Aranyos folyó nyugat-kelet irányban szeli keresztül az Erdélyi-szigethegységet. Mivel szinte a teljes hosszában a hegyek között kígyózik és nagy a vízgyűjtóterülete, igencsak gyorsfolyású és nagyhozamú. Bihar- és Fehér megye határánál, a Vértop-hágó tetejéről ered és az eróziónak köszönhetően az ország leghosszabb völgyét hozta létre, melynek hossza meghaladja a 160 km-t. A forrásának szomszédságában található a szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar csúcs ( 1849 m ), folyásának alsóbb szakaszán pedig a harmadik legmagasabb csúcs közelségében halad ( Öreg-havas, 1826 m ). Végigfut Fehér megyén és Kolozs megye lapályán a Marosba torkollik. Tulajdonképpen a " mócok földjét " szeli át, megszámlálhatatlan hegyipatak gyűjtőfolyója és ennek köszönhetően a Maros legtekintélyesebb hozamú mellékága. A Kis-Aranyos beömlésénél, Mihoiesti település mellett egy duzzasztógát megépítésével egy gyűjtőtavat hoztak rajta létre. Festői szépségű vidéken halad végig, érinti a mai napig színesfémekben gazdag Érchegységet, de a folyóvíz beszennyezésének kockázata miatt nem engedélyezett a bányászat. Útja során több szorost is átszel, melyeknek meredek sziklafalai bástyaként merednek az ég felé beárnyékolva a völgyet. A völgyben és környékén többnyire a jura kori mészkő és a vulkanikus bazalt dominál, de alsó szakaszánál különféle üledékes kőzetek is előfordulnak. Mellékágainak ösvényein fölfelé haladva számtalan vízeséshez és barlanghoz eljuthatunk. Legjelentősebb látnivalói: a Nagy-Bihar csúcs, a Zengőkő. a Rozsda-szakadék, a Vércsorog vízesés, a Bucsin vízesés, a Szkerisóra-i jégbarlang, a János kapuja barlang, a Tauz vízkitörés, a Nagy-Kojba barlang, a Vértop-i cseppkőbarlang, az Ördöngős völgy, a Pisója vzesés, a Bedellő-i havasok, a Ponor rezervátum, a Szolcsva-i búvópatak, a Dalbina vízesés, a Béla vára, a Rönk-i szoros, az Öreg havas, a Csukás tó, a Torda-i hasadék stb.