Torda és környéke
Címkék: Tordai hasadék, Tordai sóbánya, Torda
Torda egy kb. 60.000 lelket számláló megyei jogú város Kolozs megyében, Kolozsvártól 32 kilóméterre délre. Neve a török eredetű "turdi" szóból ered, aminek értelme: megmaradt. A város a Rákos-patak és az Aranyos folyó találkozásánál fekszik. Vára már a 11. század elején állt. 1241-ben a tatárok lerombolták, de valószínűleg a második, 1285-ös tatár betörésnél tették a földdel egyenlővé. Maradványai ma is megtalálhatók.
A Tordai-hasadék
A Tordai-hasadék a Torockói-hegység északi részén, Tordától 7 kilóméterre nyugatra fekszik. 1938 óta védett területnek van nyilvánítva. A völgy 2 kilóméter hosszú és az Aranyosba ömlő Hesdát-patak szeli keresztül. Sziklafalai elérik a 150-200 méteres magasságot és 32 feltárt barlangot "rejtegetnek". Legnagyobb barlangja 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. Klímájának köszönhetően növényvilága különleges és elképesztően változatos. Ezen az apró területen 997 növényfajt fedeztek fel.
A szakadék a magyar mondák listáján is helyet kapott. A legenda szerint Szent László, Nagyvárad alapítója a környéken harcolt a kunokkal, a túlerő miatt azonban vissza kellett vonulniuk a hegy irányába. Ekkor Szent László segítségért Istenhez fohászkodott, mire a hegy kettéhasadt, hogy el tudjanak rejtőzni. A monda szerint a király lovának patkónyomai még mindig megfigyelhetők a hegygerincen.
A tordai sóbánya
A sóbánya legrégebbi kamrája a Mária Terézia terem. Munkálatai 1690-ben kezdődtek és 1880-ban fejeződtek be. Mélysége az erkélytől mérve 92m, a felszíntől 120m, átmérője pedig 70 méter. Alján egy 8 méter mély, föld alatti tó található, melynek közepén egy 5 méter magas sósziget emelkedik ki. A sóval túltelített víz kristályok létrejöttét segíti. A bánya északi falán egy sózuhatag található, mely a beszivárgott sóoldatból lecsapódás során jött létre. A tó fölötti homlokzati részen két akna található, az egyik közlekedésre, a másik szállításra szolgált.
Az 1853-1871 között épült szállítási járat nagyban megkönnyítette a só felszínre szállításának folyamatát. Ez egy nyílegyenes járat, melynek teljes hosszúsága 917 méter. Az idő folyamán a légáramlatoknak köszönhetően a falak lecsiszolódtak, lekerekedtek és gyönyörű vájatok és mélyedések keletkeztek a sófalban.
A visszhangok terme kúp alakú, melyet 1740-ben kezdtek el kitermelni. Magassága 87 méter, átmérője 78 méter, a felszíntől mérve pedig 112 méter mélyen van. Alakjának köszönhetően a kiadott hangok többszörösen is visszaverődnek, innen ered a neve. Ez a terem látogatás céljára nincs kiépítve.